HOME | DD

Description
vs. a medve
Szkennelt verzió - még jobban látszanak a hibáim >///<
Javított verzió, mert az előbb lemaradt Taavi égési sebe...
Sajnos csak telefonos fotó, mert a szkennerről lecsúsztam
-----
RP illusztráció a World-of-Esras versenyére.

A feladatunk az volt, hogy egy boszorkány szellemét szabadítsuk meg a földi nyomortól, hogy ne legyen többé a Magányos óriáshoz kötve. Mi ketten, egy katona és egy fejvadász, akik nem értenek a szellemekhez vagy a mágiához... De hát valahogy csak megoldjuk nem?
Mindent elborító esőzés és vihar, hatalmas égő faág, ezernyi apró denevérköröm és egy jól megtermett medve állta hőseink útját. De legalább Taavi kellemes útitárs volt. Igazi felüdülés Xander után.

Részlet:
Lorand felemelte a talpát, hogy Taavi megnézhesse, mire sikerült rálépnie. Örömmel hallotta, hogy nem a tőrt roppantotta szét a lábával. Elvette a felé nyújtott darabot és a szeme elé emelve vizsgálgatta.
- Biztos, hogy állat? - kérdezte. Nyomot olvasni még úgy ahogy tudott, de az állatokhoz egyáltalán nem értett, az a vadászok dolga. - Nem lehet a boszorkányé?
Abban reménykedett, hogyha most megtalálták, összeszedhetnék valami zsákba és eltemethetnék megszentelt földön. Akkor talán véget érne ez a szellemhistória. Miközben így vizsgálgatta a csontdarabot, mögöttük súlyos léptekkel megállt valami, és mély hangon rájuk morgott.
A majd két és fél méter magas szörnyeteg egy hatalmas medve volt. A méretei önmagában is elég ijesztőek voltak, de ehhez még hozzáadódtak a túlvilágian sárga fényben világító szemei is. Nem egy hétköznapi állattal volt dolguk. Ráadásul sarokba voltak szorítva, az egyetlen menekülési utat elzárta a medve.
- De, simán lehet a boszorkányé. Nem igazán értek a csontokhoz, csak tippeltem... Mert nagy.
Vonta meg a vállát. Aztán meghallotta a morgást. Amint meglátta az állatot, a szája is tátva maradt. Elég kevés rá az esély, hogy egy ilyen csatából győztesen kerülnének ki, de ahogy elsőre felmérte a terepet, más irányba nem nagyon volt kijárás. A tér sem volt épp a legalkalmasabb. Sziklák és sötét mindenfele. Halkan elővette a kabátja belső zsebéből a kesztyűit, és gyorsan a kezére húzta őket. Próbálta forgatni a fejét, de nem tudta célszerű e levenni a pillantását a medvéről. A szemét nézte. Valami nem stimmelt vele. Halkan súgta Lorandnak:
- Szerinted.. A medve élő?
- Remélem, legalább annyira, hogy megsebezhessük - súgta vissza. Ismét támadásra emelte a kardját, mire a medve újra elbődült.

Az egész játékot meg itt lehet elolvasni: fav.me/da4unti

Rrochen neked nagyon köszönöm a játékot, igyekszem most már válaszolni és remélem valahova végre eltemetjük azokat a csontokat xDD
Az ő rajzát itt láthatjátok: fav.me/da6cfme
-----
Egyébként a kép elkészültének is kalandos a története. Szombatra már megvolt a vonalrajz, már csak a színezés volt hátra, és én úgy számoltam, hogy bőven lesz időm elkészülni, még simán a határidő előtt. Nade reggel kaptam egy ímélt, hogy javítsam már ki a beadandó dolgozatomat hétfőig, és gyűjtsek még 10 szakirodalmat hozzá. Mondanom se kell a szombatom rohangászással ment el. Aztán utazás haza, ott pedig belevetettem magam a szakirodalomba. Mindez azt jelentette, hogy a színezésig csak hétfőn jutottam el. De a lényeg hogy kész lett, és kifejezetten büszke vagyok a medvénkre (meg Lorand hüvelykujjára *-* xD). Ha másért nem is de a medve- meg bundagyakorlás miatt is már megérte. De azért szeretnék továbbjutni >//////<

-----

Taavi ©
Lorand ©

Description
vs. a medve
Szkennelt verzió - még jobban látszanak a hibáim >///<
Javított verzió, mert az előbb lemaradt Taavi égési sebe...
Sajnos csak telefonos fotó, mert a szkennerről lecsúsztam
-----
RP illusztráció a World-of-Esras versenyére.

A feladatunk az volt, hogy egy boszorkány szellemét szabadítsuk meg a földi nyomortól, hogy ne legyen többé a Magányos óriáshoz kötve. Mi ketten, egy katona és egy fejvadász, akik nem értenek a szellemekhez vagy a mágiához... De hát valahogy csak megoldjuk nem?
Mindent elborító esőzés és vihar, hatalmas égő faág, ezernyi apró denevérköröm és egy jól megtermett medve állta hőseink útját. De legalább Taavi kellemes útitárs volt. Igazi felüdülés Xander után.

Részlet:
Lorand felemelte a talpát, hogy Taavi megnézhesse, mire sikerült rálépnie. Örömmel hallotta, hogy nem a tőrt roppantotta szét a lábával. Elvette a felé nyújtott darabot és a szeme elé emelve vizsgálgatta.
- Biztos, hogy állat? - kérdezte. Nyomot olvasni még úgy ahogy tudott, de az állatokhoz egyáltalán nem értett, az a vadászok dolga. - Nem lehet a boszorkányé?
Abban reménykedett, hogyha most megtalálták, összeszedhetnék valami zsákba és eltemethetnék megszentelt földön. Akkor talán véget érne ez a szellemhistória. Miközben így vizsgálgatta a csontdarabot, mögöttük súlyos léptekkel megállt valami, és mély hangon rájuk morgott.
A majd két és fél méter magas szörnyeteg egy hatalmas medve volt. A méretei önmagában is elég ijesztőek voltak, de ehhez még hozzáadódtak a túlvilágian sárga fényben világító szemei is. Nem egy hétköznapi állattal volt dolguk. Ráadásul sarokba voltak szorítva, az egyetlen menekülési utat elzárta a medve.
- De, simán lehet a boszorkányé. Nem igazán értek a csontokhoz, csak tippeltem... Mert nagy.
Vonta meg a vállát. Aztán meghallotta a morgást. Amint meglátta az állatot, a szája is tátva maradt. Elég kevés rá az esély, hogy egy ilyen csatából győztesen kerülnének ki, de ahogy elsőre felmérte a terepet, más irányba nem nagyon volt kijárás. A tér sem volt épp a legalkalmasabb. Sziklák és sötét mindenfele. Halkan elővette a kabátja belső zsebéből a kesztyűit, és gyorsan a kezére húzta őket. Próbálta forgatni a fejét, de nem tudta célszerű e levenni a pillantását a medvéről. A szemét nézte. Valami nem stimmelt vele. Halkan súgta Lorandnak:
- Szerinted.. A medve élő?
- Remélem, legalább annyira, hogy megsebezhessük - súgta vissza. Ismét támadásra emelte a kardját, mire a medve újra elbődült.

Az egész játékot meg itt lehet elolvasni: fav.me/da4unti

Rrochen neked nagyon köszönöm a játékot, igyekszem most már válaszolni és remélem valahova végre eltemetjük azokat a csontokat xDD
Az ő rajzát itt láthatjátok: fav.me/da6cfme
-----
Egyébként a kép elkészültének is kalandos a története. Szombatra már megvolt a vonalrajz, már csak a színezés volt hátra, és én úgy számoltam, hogy bőven lesz időm elkészülni, még simán a határidő előtt. Nade reggel kaptam egy ímélt, hogy javítsam már ki a beadandó dolgozatomat hétfőig, és gyűjtsek még 10 szakirodalmat hozzá. Mondanom se kell a szombatom rohangászással ment el. Aztán utazás haza, ott pedig belevetettem magam a szakirodalomba. Mindez azt jelentette, hogy a színezésig csak hétfőn jutottam el. De a lényeg hogy kész lett, és kifejezetten büszke vagyok a medvénkre (meg Lorand hüvelykujjára *-* xD). Ha másért nem is de a medve- meg bundagyakorlás miatt is már megérte. De azért szeretnék továbbjutni >//////<

-----

Taavi ©
Lorand ©